A hozomány három, tavaly 33 milliárdos árbevételű takarmánykeverő, és a hazai baromfi-takarmányozási piac java. A kérő a már most piacvezető UBM Group, amely 40 százalékkal növelheti gyártókapacitását a várhatóan nyáron záruló tranzakcióval.
A magyar mezőgazdaság helyzetéről beszéltek az OTP agrárszakértői, valamint Viski József államtitkár a pénzintézet által szervezett sajtóreggelin. Szó volt agrártámogatásokról, a szektor helyzetéről és kilátásairól is. Egy fontos bejelentés is elhangzott.
Nyolc százalékkal maradt el a mezőgazdaság idei teljesítménye az előző évitől. Hiába nőtt az állattenyésztés kibocsátása, nem tudta kompenzálni a többi visszaesését. Majd harmadával kevesebb árpa és alma, tizedével kevesebb napraforgó termett, csak barackból lett több. A gazdák zsebe is megérezte az aszályt: tavalyhoz képest 35 százalékkal csökkent a jövedelmük.
Miközben mind több szó esik a mezőgazdaság szén-dioxid-kibocsátásának visszafogásáról, egyre többen ébrednek rá, hogy baj van a rendszeresen szántott termőtalajjal is. Van, aki megoldást is kínál, amivel a talaj is megóvható és szén-dioxid is megköthető. A talajmegújító gyakorlatok azonban még csak lassan vernek gyökeret itthon, pedig a Nyugat-Dunántúlon már támogatói program is létezik a terjesztésére egy élelmiszeripari multinak köszönhetően. Míg az üzemi művelésű szójatáblában sekélyen senyvednek a szójagyökerek, a szántásmentes parcellán tenyésző árpa a gilisztacsatornákon a talaj mélyéből is szívhatja a tápanyagokat, és ennek megannyi házi kedvenc kutya és macska is örülhet világszerte.
Nehezen alkalmazkodik a magyar agrárium a klímaváltozáshoz, a nagygazdák ragaszkodnak a busásan jövedelmező szántóföldi növénytermesztéshez, a társas vállalkozások alatt pedig fogy a föld – mondja Raskó György egykori államtitkár, agrárvállalkozó.
Alaposan próbára teszi a hetek óta tomboló hőség a gyümölcsfákat és a zöldségeket: a növények energiája a saját maguk hűtésére megy el, nem a termés növekedésére, amit ráadásul még napégés is fenyeget, miközben egyre kevesebb a talajnedvesség. Már a jövő évi virágrügyek is veszélyben vannak, az alma napsütötte felületén 44 Celsius-fokot mérnek, a kertészek már évek óta nem termelnek ilyenkor brokkolit vagy karfiolt. Az extrém forróság miatt a hazai termés ötöde eshet ki. A gyümölcsöknél idén a nyári hőség már csak a “hab a tortán” a tavaszi fagyok után.
A tél végi és kora tavaszi nyár után visszatért a megszokott áprilisi idő, de hiába esett, ez nem tudja érdemben enyhíteni a mostanra már súlyos aszályhelyzetet, amit a korai meleg miatti kényszerérés is tetézhet. Ha nem jön elég csapadék, dőlni fog az agrárium, vele dőlhet az egész magyar gazdaság. Most azért szoríthatunk, hogy a változékony időjárás legalább hozza a klimatikus átlagot.
Drasztikus hatással lesz a globális felmelegedés a mezőgazdasági termelésre, akár harmadával is csökkenhet a legfontosabb termények globális hozama. Magyarországon a kukoricatermelést vághatja haza, ha elbukik a klímavédelem: a termés akár négyötödéről is lemondhatunk a század végére.
Gráf József szerint az elmúlt évek munkájának eredményeként sikerült megalapozni a modern, versenyképes magyar mezőgazdaságot.
